Pénteken délután újabb bajnoki mérkőzés várt női NB I-es röplabda csapatunkra, ellenfelünk ezúttal az MCM-Diamant-Kaposvár együttese volt, akiket október elején idegenben győztük le 3:1 arányban. A mérkőzésen készült további képeket ITT tudja megtekinteni!

UTE-MCM-Diamant-Kaposvár 3-1 (13,-16,22,24)

Kicsit meglepte lányainkat ellenfelünk játéka, bár az első szett végeredménye nem ezt mutatja. 2:1-re még a vendégek vezettek, ám 3:3 után állva hagytuk a Kaposvárt és szépen lassan sikerült ellépnünk (7:5, 10:6, 12:6). 14:7 után kicsit kiengedtünk, amit a vendégek ki is használtak és felzárkóztak 16:11-re. Ezután egészen 24:13-ig zsinórban csináltuk a pontokat, ám egy rossz nyitást követően sikerült behúztuk a szettet 25:13-ra, így összesítésben 1:0-ra vezettünk.

A második játékrész elején gyorsan elléptünk 4:1-re, ám a vendégek megérezték, hogy lankad a figyelem a mi részünkről és 6:6 után 8:6-ra elhúztak. 10:10-nél reménykedtünk, ám nagyon sok hiba tarkította a játékunkat, így a vendégek zsinórban hét pontot csináltak. 17:10-nél sikerült kicsit fellélegeznünk és 17:13-ra szépítettünk, de a végjáték megint nem sikerült. 21:15-nél újra „elfáradtuk”, így 25:16-ra behúzta a Kaposvár a szettet és kiegyenlítette az állást.

A harmadik játékrészt látva azt illene mondani, hogy akkor kell vezetni, amikor az ellenfél már nem tud egyenlíteni. Csapatunk is ezt a taktikát követte, hiszen 3:1-es vendégvezetés után csak 4:4-nél volt egál az állás, innentől kezdve végig vezetett ellenfelünk (10:5, 13:9, 16:13). 16:15-nél időt kértek a vendégek, ami kezdetben még használt is nekik, hiszen 18:15-re, majd 20:17-re is vezettek. Ekkor a sokadik bíztató edzői „bekiabálás” után helyrerázódtak a fejek a mi oldalunkon és 21:20-ra átvettük a vezetést, amit már nem is adtunk ki a kezünkből és 25:22-re nyertünk, így újra nálunk volt az előny.

A negyedik szettet a lehető legrosszabbul kezdtük, hiszen 4:1-re, 6 :3-ra, majd 8:6-ra is a vendégek vezettek. 9:7-nél egy igen érdekes eset történt. Megszereztük a pontot, a játékvezető megítélte a számunkra, ám az egyik kaposvári játékos „megbeszélte” a sporival az esetet, aki „visszavette” a pontot és Kaposvárnak adta (9:7 helyett 10:6 lett). Ez eléggé felbőszítette a játékosokat és 10:10-re, majd 11:11-re hoztuk az állást. 13:11-től kezdve nálunk volt a lépéselőny, bár 14:13-nál kicsit rezgett a léc, de ekkor is megráztuk magunkat és 18:13-ra elhúztunk. 20:15, majd 22:19-nél láttuk a fényt az alagút végén, ám az következett, amire nem nagyon számítottunk, történetesen az, hogy kiegyenlített az ellenfél (24:24). Ekkor megint „meleg” volt a pite, de a közönség „segítségével” sikerült a hiányzó két pontot is begyűjtenünk, így 26:24-re és 3:1-re megnyertünk a találkozót.

Milodanovics Andrea: „Győztünk. Megvan a három pont. Ez a lényeg (nevet – szerk.). Hogy mit érzek a mérkőzés után. Nagyon jól kezdtünk, majd nagyon mélyre csúsztunk le. A csapat tartását mutatja, hogy ebből a mély gödörből is sikerült felállnunk, ami egy szép teljesítmény és dicséret illeti a lányokat, de nem kellett volna ide eljutnunk. Már az elejétől kezdve tudtuk, hogy nem ugyanaz a Kaposvár fog pályára lépni ma, mint akit idegenben legyőztünk. Egy nagyon jó szakember lett az új edzőjük, akinek sikerült felrázni a csapatot. Sokat fejlődtek a keze alatt. Sok sikert kívánok nekik és bízom benne, hogy a riválisainknak is hasonlóan meg fogják nehezíteni a dolgukat. (nevet – szerk.)”