Minden, aminek kezdete van, véget is ér egyszer …. tartja a klasszikus filmes idézet. Ez duplán igaz volt a szombati nap mind a Vasas-ra, mind ránk, hiszen aki egyszer is kilátogatott, vagy csak a televízióból belenézett az elődöntő ezen párharcába, az láthatta, hogy itt komoly háború zajlik a pályán, kőkemény csata, aminek – legnagyobb sajnálatunkra – csak egy győztese lehet. Az ötödik összecsapáson arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ki jut be a bajnoki döntőbe. A találkozón készült képeket IDE kattintva tudják megtekinteni!

Vasas Óbuda–UTE 3:0 (21, 23, 10)
Elődöntő, ötödik mérkőzés
Folyondár utca, 600 néző

Vasas: Sousa, Miklai, Nagy, Szombathelyi, Hardy, Klein
Csere: Tóth A. (liberó), Windisch, Durst, Rountree, Villám, Bodovics, Vacsi
Vezetőedző: Jókay Zoltán

UTE: Leidgeb, Cesljar, Iricanin, Headen, Lakatos, Háfra
Csere: Hadnagy (liberó), Háfra, Stancliff, Horváth, Ancsin, Zolnai
Vezetőedző: Milodanovics Andrea

Egy kicsit már hozzászokhattak szurkolóink, hogy az első szett elején nem igazán sikerült egyből elkapni a fonalat, és ez a mai találkozón sem volt kivétel. A hazai együttes szerezte az első pontot, majd egyenlítettünk, de 4:1-re sikerült ellépniük. Bár 6:6-ig a Vasas vezetett, az első technikai pihenőnél már 6:8 volt az állás a javunkra. 7:9 után 10:10 következett, majd visszavette az előnyt a piros-kék együttes, és bár 13:13 is volt már, a második szünetben 16:14 lett az állás oda. Innentől kezdve állandósult a kétpontos különbség, ami csak 21:20-nál csökkent egyre, majd 21:21-nél teljesen eltűnt. Sajnos a végjátékot nem bírtuk most el, és zsinórban négy pontot hozott a Vasas, így 25:21-re nyertek, és összesítésben 1:0-ra vezettek.

És akkor jött a második játékrész, ahol már nálunk volt az előny (0:1, 2:3, 5:6), majd az első szünetben 7:8-ra vezettünk. Ez a sorminta egészen 11:13-ig folytatódott, amikor is sikerült négy ponttal ellépnünk (11:15). A második szünetre 12:16-tal mentek a csapatok, majd egészen 14:18-ig megvolt a fórunk. Sajnos ezután ismét jöttek a hibák, fejben mintha máshol jártunk volna, és 20:20-nál már egált mutatott az eredményjelző. Bár ellenfelünk 21:20-ra és 22:21-re is vezetett, innen is fordítottunk 22:23-ra, majd ismét jött a szétesés, amit a hazai együttes ki is használt és 25:23-ra „behúzta” ezt is, így már 2:0-ra vezetett.

A harmadik játszmának csak az eleje tartogatott izgalmakat, ekkor mindkét csapat teljes szívvel küzdött, és bár itt is ellenfelünk szerezte meg a vezetést, egészen 4:3-ig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Az első technikai szünetben 8:4 volt oda, és ami utána jött ……. az egy teljes összeomlás. 10:4-ig nem is szereztünk újabb pontot, majd 11:5 után 16:6 volt a második technikai szünetben. És ha egy üzlet beindul …… a szett végére teljesen szétestünk, mind nyitásfogadásban, mint ütőjátékban. A hazai csapat 25:10-re és 3:0-ra győzött, így 3:2-re megnyerték a párharcot, és jutott be a döntőbe.

Azt azért senkinek nem szabad elfelejteni, hogy azt a Vasast sikerült kétszer is legyőznünk az elődöntőben (egyszer idegenben, egyszer hazai pályán), aki ellen eddig a bajnokságban még szettet sem tudtunk nyerni, és a mindent eldöntő összecsapáson is csak egy hajszálon múlott a csoda.

Elkeseredésre természetesen semmi okunk, hiszen a bronzmérkőzés még előttünk van, ahol a Jászberény csapatával fogunk megmérkőzni. Azt nem kell ecsetelni senkinek, hogy az ellenfelünktől elszenvedett kupakiesés milyen mély nyomokat hagyott bennünk, így itt a lehetőség, hogy méltóképpen visszavágjunk. Az első összecsapásra április 16-án, szombaton kerül sor a Tungsram Csarnokban. A pontos kezdési időpont még egyeztetés alatt van.

Milodanovics Andrea: „Kettő nulláról hoztuk laza játékkal ezt a párharcot kettő kettőre, mert nem raktunk semmiféle terhet a lányokra. Sajnos most a lányok stresszeltek, nem tudtuk befejezni az akciókat, a Vasas pedig hergelte magát.”

(interjú forrása: Nemzeti Sport)