Ismét megvertük a Gödöllőt!

Három „idegenbeli” vesztes mérkőzés után újra a Tungsram Csarnokban lépett pályára női NB I-es csapatunk. Ellenfelünk az a Gödöllő volt, akit a Magyar Kupában – szintén hazai környezetben – egyszer már legyőztünk!

UTE–TEVA Gödöllői RC 3:2 (17,–13,21,–27,12)

A találkozó első szettje a szokásoknak megfelelően nagy csatát hozott, fej-fej mellett haladtak a csapatok és bár folyamatosan vezettünk, sajnos nem tudtunk meglépni ellenfelünktől (2:1, 3:2, 4:3). 5:4 után azonban megráztuk magunkat és zsinórban öt pontot hoztunk, így 10:4-re sikerült meglógnunk. Két pont itt, két pont ott, egy itt, egy ott, újra kiegyenlített lett a küzdelem, de előnyünket stabilan őriztük. 17:11-nél újra megához tért a Gödöllő, de közelebb nem tudtak zárkózni, így megint felváltva szereztek pontot a csapatok. 20:16-nál megint átvettük az irányítást, és amíg mi öt pontot értünk el, ellenfelünk csak egyet, így 25:17-re megnyertük a játszmát és összesítésben 1:0-ra vezettünk.

A második szettet a Gödöllő kezdte jobban és már 3:6-os vendég vezetésnél időt kellett kérnünk. Sajnos ezúttal nem sikerült rendet tenni a fejekben és szépen lassan elhúzott a vendég együttes (5:10, 8:15). A technikai szünet után sem változott a játék képe. 13:25-re nyert a Gödöllő és kiegyenlített az állást (1:1).

A harmadik szett eleje álomjátékot hozott és hamarosan már 6:1 állt azt eredményjelzőn csapatunk javára. Ezután jöttek a hibák és persze a vendég felzárkózás, majd rövidesen egalizált riválisuk (6:6). A technikai szünetben újra nálunk volt az előny (8:7), majd ismét megmutattuk, hogy miért nem tudja senki „bevenni” a Tungsram Csarnokot. 13:8-nál már a vendégek kértek időt. Ezután megint egy-egy pontot szerezve meneteltek a csapatok, de az újabb szünetben még három pontos volt a fórunk (16:13). Sajnos fejben kicsit megint elfáradtunk, így 19:18-nál egy pontra csökkent a különbség. Majd két újpesti pontra jött egy gödöllői és újra, így bár szorosabban is, de 25:21-re nyertünk, így már 2:1-re vezettünk.

A negyedik játszmát is mi kezdtük jobban, a szett elején folyamatosan nálunk volt az előny (3:2, 5:4, 8:4) egészen 12:12-ig, amikor is ellenfelünknek sikerült egalizálni. Sokáig nem örülhettek, hiszen 13:12-re már nálunk volt a vezetés, de ekkor a játékrészben először átvette a vezetést a Gödöllő (13:14). Megint fordítottunk, de a technikai szünetre újra vendég előnnyel mehettek a csapatok (15:16). Ismét döntetlen, előny nálunk, újra egál, megint előny itt. 19:18-nál sikerült újra két pont különbséget összeszedni, ekkor már elhittük, hogy vége is lehet a szettnek. „Sajnos” a Gödöllő ezt másként gondolta és 22:22-re kiegyenlített. Ekkor kezdetét vette egy örült ámokfutás a csapatok részéről, melyben mindig mi futottunk az eredmény után (24:25, 25:26, 26:27). A vezetés nem sikerült megszereznünk és 27:28-nál megszerezte a szükséges egy pontot a Gödöllő, így 27:29-re nyertek, ami azt jelentette, hogy egy-egy pontot kapott mindkét csapat és aranyszett következett a plusz egyért.

Aki azt hitte, hogy az előzőeket ezt nem lehet fokozni, az tévedett, ugyanis a csapatok nem adták könnyen a pontokat, hol mi, hol ellenfelünk vezetett (2:1, 2:3, 3:4, 5:4). 7:5-nél a vendégek edzője időt kért, ám lányaink megérezték, hogy itt az idő, most be lehet biztosítani a győzelmet és szépen lassan állandósult a két-hárompontos újpesti vezetés (9:7, 11:8). 11:9-nél mi is időt kértünk, edzőnk próbálta megnyugtatni a lányokat, ami annyira jól sikerült, hogy 12:9-re, majd 14:12-re is vezettünk. Az „i”-re a pontot Leidgeb Noémi tette fel, így 15:12-re és 3:2-re győztünk és továbbra is veretlenek vagyunk hazai pályán!

Milodanovics Andrea: „Minden mérkőzés után, legyen az győztes vagy vesztes találkozó azt mondom, hogy nekem van a legjobb csapatom! A második szettben – sajnos a szokásunknak megfelelően – nagyon leültünk fejben. Az egyik szünetben mondtam a lányoknak, hogy egyszer szeretnék belemenni a fejükbe és meglátni, hogy mi történik ilyenkor ott bent, hiszen az első játszmában tökéletesen játszottak, akkor mi változott a másodikra?! Ebben a szettben beküldtem a „cseréket” is, kapják meg ők is a lehetőséget a mérkőzésen. Ezután jött a harmadik játékrész, amire újra „visszatértünk”, majd jött a negyedik, ami teljesen őrület volt. Az ötödik szettre már nagyon mérgesek voltunk, mondjuk én mindig mérges vagyok a meccsek alatt (nevet – szerk.). Az a lényeg, hogy egy őrült negyedik játszma után a negatív oldalról át tudtunk menni a pozitívba és sikerült megnyernünk ezt a találkozót is, látom mosolyogni a lányokat, ami nagyon sokat jelent a szombati, Magyar Kupa bronzmérkőzése előtt. Természetesen a bajnokság miatt fontos volt, hogy felfelé lépdeljünk a tabellán, de az is lényeges volt, hogy megőrizzük a veretlenségünket hazai pályán. Mivel a Magyar Kupában éppen a Gödöllő győzött le minket a döntőbe jutásért folyó párharcban, így azt gondolom, ez megfelelő „elégtétel” volt számunkra. Persze kicsit jobban örültem volna, ha fordítva történik, de így sem bánkódunk. Mivel én maximalista vagyok és nem szeretek veszíteni, így továbbra is az a célunk, hogy a játékosok a maximálist nyújtsák minden mérkőzésen, legyen az a TF, a Gödöllő vagy egy „gyengébb” együttes. Számomra és a csapat számára nem létezik lehetetlen, még van hátra az alapszakaszból két mérkőzés (MTK, Budaörs – szerk.). Legyünk túl a szombatin és után meglátjuk a többit.”

SZÉP VOLT LÁNYOK!!! GRATULÁLUNK!!!